Néhány év alatt a fejlődő pálinkapiac egyik prémium árucikkévé nőtte ki magát két boldogkőváraljai házaspár termékcsaládja, a Bestillo.

Ha Budapest felől közelítünk, a gönci barackültetvényeken át vezet az út Boldogkőváralja felé. A zempléni falu elsősorban a váráról híres, ám négy idevalósi fiatal vállalkozó révén már az itteni barack hírnevét is öregbítő pálinka készül a Bestillo főzdéjében. Ennél messzebb már nem is lehetnénk a fővárostól, ám – mint azt Vavrek Zsolt, a vállalkozás egyik vezetője mondja – talán éppen ez benne a jó.

Korábban egyikük sem ezen a területen dolgozott, mégis pálinkafőzdét nyitott néhány évvel ezelőtt két házaspár: Vavrek Zsolt és Debreceni Klára, valamint Czakó Gábor és Czakó Mónika. Az ötlet egy véletlennek köszönhetően pattant ki az egyik mostani ügyvezető igazgató, az operatív irányítást végző Czakó Gábor fejéből.

Lehetőség a szülőföldben

A Czakó házaspár munkahelyváltást tervezett, és az esélyek javításához szükséges angolnyelv-ismeretet egyéves új-zélandi tartózkodással kívánták megszerezni. A szigetországban látták, hogy a sokszor gyümölcstermesztéssel foglalkozó, farmjellegű kisebb családi vállalkozások sikeresen működnek, és ez adta az ötletet a saját, itthoni üzlethez.

A szülőföld, Borsod megye adottságaiban keresték a lehetőséget: a négy cégalapító közül hárman Boldogkőváraljáról származnak. A térség híres kajszibaracktermő vidék, az eredetvédett gönci barack hazája. Adta tehát magát, hogy ezzel foglalkozzanak. A gyümölcs kapcsán szóba került a lekvár- és a pálinkafőzés is, végül az előzetes tanulmányok alapján több lehetőséget láttak a pálinkában – ráadásul a tulajdonosok szívéhez is közel állt a nemes ital. A felméréseik azt mutatták, hogy a pálinkafőzde kialakítása kisebb beruházás, mivel egyszerűbb disztribúciót és kevesebb munkaerőt igényel, emellett kisebb készletekkel, így egyszerűbb raktározással is számolhattak. Vavrek Zsolt szerint lekvárt készíteni csak gyári mennyiségben érdemes, míg a pálinka esetében működőképes a kisüzemi termelés is. Eredetileg nem vetették el a lekvárkészítés ötletét sem, úgy tervezték, ez lehetne a cég további bővülésének útja, ez a terv azonban végül süllyesztőbe került.

Mivel korábban egyikük sem foglalkozott pálinkával, szükséges volt a piac és a szakma megismerése. Hazai és külföldi szakmai előadásokon tanulta ki Czakó Gábor a főzés fortélyait, és más főzdéket megismerve döntöttek a hagyományos, úgynevezett kétutas lepárlási mód helyett a modern, egyutas technológia megvásárlása mellett. Az új, egylépcsős, erősítő feltétes lepárlási rendszert nem lehetett itthon kipróbálni, ezért Ausztriába vitték ki a saját cefrét, hogy ne csak elméletben, hanem az érzékek ítélete után is biztosak lehessenek benne, a megfelelő technológia mellett döntenek.

Bérfőzéstől a saját márkáig

A Boldogkő-Fruit Kft. végül 2005-ben indult el egy, az Agárdi Pálinkafőzde által két évig használt lepárlógép megvásárlásával. A régi termelőszövetkezet épületét és a hozzá tartozó egy hektár területet vették meg, és alakították át a szakhatóságoknak megfelelő üzemmé. Egy évig csak bérfőzdeként üzemeltek, így lehetett a korábban megszerzett elméleti szakmai tudást gyakorlati tapasztalattal alátámasztani. Közben keresték azokat a gyümölcsfajtákat is, amelyekkel majd önállóan megjelennek a kereskedelmi forgalomban, és a gyártási technológia részleteit finomítgatták, előkészülve a saját márka piacra dobására.

Az első saját termék 2006 novemberében került forgalomba. Ehhez a lepárlógép mellett a gyümölcs feldolgozásához és a palackozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, további fejlesztésre volt szükség, az ehhez kellő összeget egy technológiai fejlesztésre kiírt agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) pályázatával szerezték meg.

A márkanév kitalálását egy marketingcég szakembereire bízták, de annyi bizonyos volt, hogy a megszokottal szemben nem a magyaros jelleget kívánják hangsúlyozni. Modern, nemzetközi piacon is helytálló csomagolást akartak, és ahhoz illeszkedő nevet. A BESTILLO mindennek megfelel: könnyen megjegyezhető itthon és külföldön egyaránt, a „destillo” pedig latinul azt jelenti, hogy párlatot készítek, de benne van a desztillálás, a pálinkához elválaszthatatlanul kapcsolódó „illó” szó és persze az esetleges nemzetközi piacra lépés esetén rendkívül fontos „best” is.

2007 óta évről évre újabb ízekkel bővül a cég termékpalettája. A folyamatos megújulást fontosnak tartják, hiszen egy ismert márka, egy jó termék nevével az újdonságokat is könnyebb bevezetni, ami folyamatos bővülést tesz lehetővé. Az új ízek közül a szőlő alapú italok bevezetését a tokaji borvidék közelsége indokolta, bizonyos különlegességeket – például a vadcseresznye pálinkát – pedig a vendéglátóhelyek és a fogyasztói igény kielégítésére hoztak létre. A választékbővítő fajtákból előállítható mennyiség töredéke a hagyományos fajtáknak, áruk emiatt, valamint a rosszabb kihozatal miatt is sokkal magasabb, mint a hagyományos fajtáké, ami erősen korlátozza a mégoly kedvelt ízekből is az eladható mennyiséget.

A cég a saját termékek bevezetése után sem adta fel a bérfőzési tevékenységet. A saját termék előállítása szezonális, a bérfőzések viszont szinte a teljes szezonra ellátják munkával az üzemet. Mivel az egyutas technológiával elsőként vállaltak bérfőzést, az egész országból vannak ügyfeleik, így a kicsit lassabb nyár eleji hónapoktól eltekintve gyakorlatilag – karácsonyt kivéve – nincs leállás.

Kifinomult fogyasztás

A jó pálinka alapja a minőségi, makulátlan alapanyag. A lepárlás célja, hogy a lehető legjobban kihozza azt, ami a gyümölcsben rejlik. Elrontani lehet, javítani nehéz az eredeti minőségen. A cég főzőmestere, Czakó Gábor szerint az a kajszi jó pálinkának, ami még a fán van, de már le akar esni – vagyis körülbelül kilencvenszázalékos érettségű. Ezt maguknak kell megtermelniük, mert a környékbeli termelők a viharkárok és egyéb kockázatok kivédésére biztosabbnak érzik féléretten eladni termésüket a nagy felvásárlóknak. A 2005-ben előrelátóan telepített saját barackos 2008-ra fordult termőre, addig helyi termelőktől vásárolták fel a gyümölcsöt, ahogy továbbra is teszik a többi fajtával. A vadon termő fajtákat, például a kökényt és a vadcseresznyét környékbeli idénymunkásokkal gyűjtetik.

A magyar fogyasztóréteg viszont nagy részben még mindig abban a régi berögződésben hisz, miszerint pálinkának a hullott gyümölcs való, így nehezebben fogadják el a minőségi, az élelmiszer-előállítókéval megegyező árban felvásárolt gyümölcs miatti magasabb árat. A saját és a mai kor minőségi elvárásainak azonban kizárólag ezzel lehet megfelelni. A Boldogkő-Fruit Kft. tulajdonosai szerint a fogyasztókat prémiumtermékekkel hozzá lehet szoktatni az új minőségi szinthez, és lassan elterjed a pálinka megváltozott fogyasztási kultúrája is. A kifinomult közeg pedig más fogyasztóréteget is vonz.

A mostanában alakuló, ínyenc fogyasztói rétegben bízva ragaszkodnak ahhoz, hogy kizárólag pálinkát készítsenek. A mai divat ugyan a mézes és ágyas pálinkalikőröket helyezi előtérbe, és ezek gyártásának határozott gazdasági racionalitása lenne, de elvből elzárkóznak ettől. Czakó Gábor szerint, ahogy a vörösboros kólából is kinő az ember egy idő után, ugyanúgy a mézes pálinka is – ami nem viselheti a pálinka nevet – csak afféle átverés. A statisztikák szerint az édes vörösbor fogy leginkább Magyarországon, de egy széles réteg nem azt választja. Ugyanez a helyzet a pálinka esetében is. A minőségi magyar borra már van igény, most keletkezik a pálinkára is. A törvényi szabályozás segíti a szakma tisztulását, a fogyasztók többsége viszont még mindig nem kóstolt minőségi párlatot. Ezért nagyon fontos a jó értékesítés és marketing, mert a minőség egymagában nem adja el a legjobb terméket sem.

Miért marad itthon a pálinka?

Bár sokak szerint a pálinka a whiskyhez hasonló karriert futhat be Európában, de gátja lehet ennek a korlátozott termelés és a drága, szezonális alapanyag.

Logikus lépésnek tűnhetne a hungarikumként jegyzett termék exportjának beindítása. Vavrek Zsolt véleménye szerint ennek legnagyobb akadálya az, hogy külföldön nem létezik a „pálinka” brand. Ennek bevezetéséhez több milliárd forintra, állami támogatásra vagy a szakma széles körű összefogására lenne szükség. A brand felépítése viszont pillanatnyilag nem éri meg állami szinten a befektetést, mivel a termelés nagysága miatt az állam jövedékiadó-bevétele csupán kétmilliárd forint körül van évente. Az export gátja a termelés kis volumene is, amit nehéz lenne jelentős mértékben növelni a beszerezhető megfelelő minőségű alapanyag véges mennyisége és a rövid feldolgozási időszak miatt is. A megfelelő minőségű termékhez pár hét alatt fel kell dolgozni az alapanyagot, amihez nagyobb volumen esetén eddig még sehol sem állt rendelkezésre a szükséges kapacitás.

A termelés azonban messze van még az elérhető maximumtól. A boldogkőváraljai üzemben újabb jelentős technológiai beruházás nélkül akár a mostani duplájára is növekedhetne az előállított mennyiség. Az eladható mennyiség viszont a viszonylag magas fogyasztói ár miatt, főleg a különlegesebb, drágább alapanyagok esetében, korlátozott. Egyelőre az a cél, hogy mind több helyen értékesítsék a BESTILLO termékeket, és tervezik az eddig Budapest központú értékesítés kiterjesztését is.

Közvetlen kapcsolat

A Boldogkő-Fruit Kft. következő fejlesztése a jövő májusban megnyíló látogatóközpont. Az ötletet a Skóciában sikerrel működő, a whiskyt mint nemzeti terméket a turistáknak bemutató üzemek sokasága adta. Az anyagi hátteret ehhez az észak-magyarországi operatív program (ÉMOP) turisztikai attrakció fejlesztésére szánt támogatásának elnyerése biztosítja. A pályázó tízéves távlatra bizonyos előre meghatározott látogatószámot vállal, ebben az esetben tíz év alatt 15 ezer látogatót. Mivel az üzem közelében található boldogkőváraljai vár eleve évi 40-50 ezer embert vonz – és ugyanezen pályázat nyerteseként további növekedést vállalt -, ezt reális célnak tekintik.

A minőségi pálinka elismertségének növelése mellett a látogatóközpont rövidebb távú hasznot is hozhat. A fogyasztó és termelő közötti út lerövidítésével könnyebben, autentikus helyszínen ismerhetik meg a fogyasztók a terméket, a máshol működő látogatóközpontok tapasztalatai szerint az éves termelés jelentős részét, akár 30-40 százalékát helyben adják el a termelők. De előnyös a főzdéhez, a főzőmesterhez való személyes viszony kialakítása is. Ez segítheti az ilyen típusú termékek esetében rendkívül fontos márkahűség kialakulását, tehát hosszabb távon a központ fogyasztókat, a fogyasztók pedig látogatókat jelentenek.

A látogatócentrum és a forgalom természetes növekedése miatt már idén felmerült, hogy növelni kellene a megtermelt mennyiséget, a terméket forgalmazó vendéglátóhelyek és a fogyasztók bizalmának megtartása szempontjából ugyanis fontos, hogy ne legyen kielégítetlen kereslet – vagyis a termék nem fogyhat ki.

A kft. hat állandó helyi alkalmazottjával a térségben már viszonylag nagy foglalkoztatónak minősül, és mivel a hivatalos székhely Boldogkőváralja, az iparűzési adó is az ottani fejlődést segíti. Becsléseik szerint már most, alig néhány évvel az elindulás után, a legnagyobb helyi adófizetők között van a cég, amely a tulajdonosok számára befektetés, hobbi és lokálpatriotizmus is. Mert fontos a helyi kötődés: céljaik közt szerepelt, hogy maguk mellett Boldogkőváraljának is hírnevet szerezzenek.

PIAC ÉS PROFIT

Boldogkőváralja eredetileg Bodókőváralja névre hallgatott, nevét arról a szikláról kapta (Bodókő) amelyen a romjaiban is impozáns vár áll. A várat a tatárjárás után építették, 1282-ben említik először oklevelek Castrum Boldua néven, az erődítmény kilincsét később nemesi családok adták egymás kezébe.

Balassi Bálint, aki többször is megfordult a várban, állítólag itt írta “Borivóknak való” című versét. Itt volt káplán a “magyar Luther”, Dévai Bíró Mátyás, a reformáció kiemelkedő alakja, a közelben, a Cserák-hegyen ma is ott áll Angyal Bandi, a híres betyár kunyhója. A faluban található az 1768-ban épült Péchy-Zichy kastély, barokk kertjében számtalan növényritkasággal.

Szóval a tartalmas kirándulásra feltehetjük a pontot a Bestillóval. A céget 2003-ban két fiatal házaspár alapította azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a pálinka renoméját visszaállítsák. 2005-ben bérfőzéssel kezdték, majd 2006-ban teljes gőzzel beindult a saját márkájú pálinkafőzés és a szortiment fölépítése.

A zempléni gyümölcsök különlegesen zamatosak, kiemelkedően az a gönci magyar kajszi. A cég elsősorban az egyedi ízvilággal rendelkező gönci barackpálinka előállítására alakult.

Amit a gönci kajszibarackról tudni érdemes

Magyarországra a törökök révén került, feljegyezték, hogy 1541-ben Tolnában a török flotta hajóiról kajszi oltóvesszők is partra kerültek. Minden bizonnyal ekkor jelent meg a kajszi Magyarországon.

A gönci a kajszi egyik legértékesebb változata. Jó termésbiztonságú, könnyen kezelhető fa, amelynek narancsszínben pompázó gyümölcse közepesen nagy, húsos és élénk zamatú. Július közepén érik.

A gönci barackpálinkát a Magyar Élelmiszerkönyv védett földrajzi árujelzésű termékei közé sorolja. Vagyis gönci barackpálinkát csak ebben a körzetben lehet készíteni. Fontos tudnivaló, hogy 100 kilogramm gyümölcsből (kajsziból) mindössze maximum 15 liter jó minőségű pálinka nyerhető.

A BESTILLO természetesen nem állt meg a gönci baracknál. Alig pár év leforgása alatt testre szabott, egyedi termékcsaládot alakított ki. A standardnak számító szilva, vilmoskörte, cigánymeggy mellett igazi ritkaságok is megjelentek az egyre szélesedő palettán: málna, szeder, feketeribizli, birs, kökény.

Hogyan készül a BESTILLO pálinka?

A korszerű technológiával és a modern, fiatalokat megcélzó dizájnnal rendelkező cég hitvallása szerint a pálinka lényege a gyümölcs zamata. Földrajzi és klimatikus adottságainknak hála, nem csak a szőlő, hanem a különböző gyümölcsök is jól érzik itt magukat. A BESTILLO csakis Magyarországon termett gyümölcsöt dolgoz fel, legyen az a szelíd málna vagy a zabolátlan kökény.

A pálinkafőzde négy pontban foglalja össze a kiváló minőségű pálinka készítésének kritériumait, miszerint első és legfontosabb az alapanyag. Csak egészséges, teljesen érett, íz- és zamatanyagokban gazdag gyümölcsöt dolgoznak fel, melyet gondosan válogatnak, adott esetben tisztítanak.

Ebből nagy odafigyelés mellett cefrét készítenek, cefrézéskor a csonthéjas gyümölcsöt magozzák, a bogyós, illetve almatermésűeket darálóval aprítják.

A gyümölcs erjesztése fontos és nagy szakértelmet követelő mozzanat. Az irányított erjesztés során dől el, mennyi és milyen intenzív íz- és illatanyag marad a pálinkában.

A következő lépés a korszerű és kíméletes lepárlás. A cefréből egy lépcsőben közvetlenül pálinkát állítanak elő. A tornyos (vagy oszlopos) rendszernek köszönhetően a BESTILLO pálinkák hallatlanul illatosak. A berendezés lényege az erősítőfeltét, amely a főzőüsthöz csatlakozik, ez a rendszer lelke, ahol a fölszálló gőz mind alkoholosabbá válik, majd a hűtőn átjutva pálinkaként csepeg alá.

A lepárlás neuralgikus és egyben a legnagyobb szakértelmet követelő mozzanata az elő- és utópárlat gondos leválasztása a pálinkáról.

Ezután már csak a pálinka pihentetése, palackozása vagy adott esetben érlelése van hátra. A lényeg az odafigyelés és tudatosság. Semmit sem bíznak a véletlenre. Ennek köszönhetően a cég pillanatok alatt a pálinkavilág élvonalában találta magát, számtalan elismeréssel és versenyeken elért díjjal a háta mögött.

BESTILLO Gönci Barack

Illatában a kajszi rózsás virágillata finom kis marcipánnal és aszalt barackkal, még inkább barackos süteménnyel, amit porcukorral hintettek meg. Meleg, bensőséges, gyümölcsös illata lehengerlő és megnyerő.

Kezdőként valószínűleg könnyebben birkózunk meg a 40 fokos alkohollal, amely illatban visszafogottan van jelen. Íze az illata következetes folytatása. Az alkohol finoman háttérbe húzódik a gyümölcs elől, amely ennek a pálinkának mindenképpen a főszereplője. Lecsengése hosszú és magabiztos. Barack a köbön.

BESTILLO Cigánymeggy

Nehéz betelni az intenzív meggyillattal. Ízben sem csalódás, noha a bájos illatok után az alkohol (40 százalékos) mégis vezető szerepet játszik. A gyümölcsösség később bújik elő, visszafogott magzamat kíséretében. Letisztult ízvilág, egy modern pálinka.

BESTILLO Szilva

Magas cukor- és savtartalmú besztercei szilvából főzték. Illatában intenzív szilva marcipános (csokis?) érzet kíséretében. Az alkohol a gyümölcsösséggel tökéletes szimbiózisban él, a 40 százalék ellenére mégis úgy érezzük, mintha magasabb volna az alkoholtartalma. Főleg más, 40 százalékos szilvákkal összehasonlítva. Az alkoholérzet azonban csak hozzáad. A férfias külső mögött lírai lélek lakik.

BESTILLO Vilmoskörte

Illata a gyümölcs esszenciája. Annyira “vilmos”, hogy nehéz lenne fokozni. A harsogó illat mellett az íze is tömény körte, szinte érezni a lédús rostokat, amikor az ember belekortyol.

A gyümölcsösség mellett az ízben erőteljes fűszeresség is uralkodik, finom savak kíséretében. Rendkívül hosszú az utóíze. Szárazpróbájában tovább erősödik a fűszerarzenál.

BESTILLO Feketeribizli

Intenzív, fajtajelleges illat, amely gyógynövényes aromákkal és erdei érzettel a háttérben lesz kerek egész. Ízében is fűszernövények és valami megfoghatatlan egzotikum kavarog. Savassága mellett némi édeskés érzet is fel-felvillan. Fiatalos pálinka, ínyenceknek való.

Deluxe Magazin
http://www.deluxe.hu/cikk/20090115/palinkahaz_bodrogkovaraljarol_bestillo_gonci_barack_ciganymeggy_vilmoskorte

Nü, tényleg vicces, mecsoda különbség van egy régi és egy új pálesz között. Well, a házi kisüsti, illetve a kétlépcsős lepárlással égetett pálesz is lehet tök jó, magamnak is vannak feledhetetlen ízemlékeim kéken villogó szilvóriumokról bohókás nagycsoportos éveimből, de a házi pálesznél sokszor resztliből, hullott gyümölcsből, döglött egérből és használt gumicsizmából készítik a cefrét. Szájban nyers és széttartó elő- és utópárlatos ízek és izék csúfítják az ízképet, a pálinka erős, mintha királyvizet nyeldekelnél, és éget, mint a napalm, miközben lefelé csurog meggyötört bárzsingodban. Az új pálesz eleve csak a legkiválóbb gyümölcsből készül, melyet többnyire egylépcsős-oszlopos lepárló instrumentumon desztillálnak, ezen sokkal több a főzés közbeni finom beavatkozási lehetőség, és visszahígítják 40 százalékra, miáltal kerek, nem égető, a gyümölcsaromákat intenzívebben közvetítő spiritusz jön létre.

E heti pálinkánkat kajsziból főzték Boldogkőváralján a még csak öt éve alapított, 2006-tól a piacra főző BESTILLO főzdében. A BESTILLO gönci barackpálinkája intenzív és tiszta gyümölcs- és virágillatú, kereken gördülő, egységes és könnyed tétel jó hosszú kajszis utóízzel (a házi referencia a barackillat előtt intenzív technokol-illatot görget, csípi a nyelőcsöved és nem könnyed).

A magyar pálinka óriási lehetőség és világbrand lehetne, mert ezerféle gyümölcsből készíthető, jó erős, sokkal színesebben és szélesebb skálán játssza azt a szerepet, mint a csak gabonából készíthető (amúgy szeretve tisztelt) whisky. A (nem is magyar eredetű) nevet sikerült levédetni, a pálinka lehetne a magyar whisky, mely egy étel- és italsorban tökéletesen tud együttműködni az egyre szebb magyar borokkal és étkekkel.

Figyelőnet.hu
http://www.fn.hu/hetilap/borpult/20081125/magyar_whisky/