Magyarország földrajzi és klimatikus adottságai kiváló minőségű gyümölcsöket adnak. A jó nyersanyag alapja a jó terméknek, így a pálinkának is.
A pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett nemes-és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly használható fel, melyet hazánkban cefréznek, párolnak, érlelnek és palackoznak.
A kiváló minőségű pálinka készítésének négy titka van:
- teljesen érett, íz- és zamatanyagaiban gazdag, egészséges, ép gyümölcs, mint alapanyag;
- gondos cefrekészítés és erjesztés;
- korszerű és kíméletes desztilláció;
- a pálinka pihentetése és palackozása, esetleg érlelése.
Mindehhez tudni kell, hogy mennyi gyümölcsből mennyi valódi pálinka főzhető. Például a sárgabaracknál 100 kg gyümölcs alapanyagból maximum 14-15 liter kifogástalan pálinka nyerhető.
Elsődleges és talán a legfontosabb dolog, hogy jó minőségű, érett és tiszta gyümölcsöt dolgozzunk fel, mely során válogatást és szükség szerint tisztítást végzünk.
Cefrézéskor a gyümölcsöt fajtától függően magozzuk (csonthéjas gyümölcs) vagy darálóval aprítjuk (bogyós- vagy almatermésű).
A gondos előkészítést követően jön a gyümölcs erjesztése. Ez az irányított erjesztési technológiai folyamat is rendkívül fontos szerepet játszik a jó minőségű pálinka készítésében, hiszen itt tudjuk megőrizni a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező gyümölcsök íz- és illatvilágát.
A cefre kierjedése után következik a lepárlás. Korszerű és kíméletes desztilláció megvalósítására olyan lepárló berendezést használunk, mellyel egy lépcsőben a cefréből közvetlenül pálinkát állíthatunk elő. A berendezés lényege, egy úgynevezett erősítőfeltét, mely a főzőüsthöz van csatlakoztatva, ahol a fölfelé áramló gőz folyamatosan alkoholban gazdagabbá válik, s végül a hűtőn keresztülhaladva pálinkaként folyik alá.
Maga a lepárlási folyamat komoly szakértelmet és tapasztalatot kíván, hiszen itt kerül leválsztásra a pálinkáról az elő- és utópárlat.
Végül a rozsdamentes acél tartályokban pihentetett ital kézi palackozás és címkézés után kerül a fogyasztókhoz.
