Vízi túra
Útvonal: Abaújvár – Gönc – Hernádszurdok – Vizsoly – Gibárt – Abaújkér – Hernádbűd – Felsődobsza – Szentistvánbaksa – Bőcs – Berzék – Ónod – Muhi
Utunk során földvármaradványok, műemlék jellegű templomok, kastélyok kínálnak látnivalót. Abaújváron tekintsük meg az erődfalú református templomot. Göncön van eltemetve Károli Gáspár református lelkész, aki itt fordította elsőként magyarra a Bibliát. Itt készítik a híres, 136,6 literes gönci hordókat, az aszúkészítés alapmértékét. Vizsolyban nyomtatták ki az első teljes magyar nyelvű Bibliát, melynek egy eredeti példányát a református parókián megtekinthetjük. Abaújkéren érdemes megnézni a Bárczai-kastélyt. Bőcsön, ha kipihentük magunkat a szabadidőközpontban, vegyünk részt az itt üzemelő Bőcsi Sörgyár látogatásán. Ónodon tegyünk egy szép kirándulást híres várába, majd tovább evezve nézzük meg Muhiban a muhi csata helyszínét, ahol IV. Béla seregei súlyos vereséget szenvedtek Batu kán mongol hadaitól.
Abaújvár református templom
Az abaújvári református templom a XIV. században, gótikus stílusban épült az apró Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, Abaújváron. A falu a korábbi vármegye és a mostani megye névadó települése is egyben.
A templomot a Zsujta felé vezető út mellett álló dombra építették. Hajója téglalap alakú, mely a nyolcszög három oldalával záródó, kelet felé tájolt szentéllyel záródik.
A jelenleg renoválás alatt álló templom belseje, a bejárattól nézve
Mivel pontos adatok nincsenek a templom építésére vonatkozóan, csak a jellegzetes művészettörténeti korok jegyeiből tudnak erre következtetni: a szentély keresztboltozata, valamint a csillagdíszes zárókövei és a szentély egy teljes épségben megmaradt csúcsíves, mérműves ablaka alapján építését a gótika idejére teszik. A gótika jegyében épültek a templom délkeleti oldalán található csúcsíves, és az északi oldalon található félköríves fülkék, ez utóbbi valószínűsíthetően szentségtartó volt. A hajóba vezető kapu is eredeti gótikus, pálcatagozatos. A déli oldalon 3 nagyobb félköríves és a karzatnál egy román jellegű kisebb ablak található. A szentélyben négy ablak található, egy a már említett teljes épségben fennmaradt gótikus ablak, valamint három másik, amiknél fellelhetőek a gótika vonásai. A templom mai formájában a XV. században épült, akkor nyerte el mai formáját.
A templomhoz eredetileg sekrestye is tartozott, de az 1735-ös felmérés szerint, nemsokkal azelőtt lebontották. Elfalazott bejárata a mai napig látható.
A templomot kívülről támpillérek veszik körül, melyeket állagmegóvás céljából építettek az évszázadok során. Azóta kiderült, hogy ezek a támpillérek nem javítanak a templom állagán, hanem éppen hogy rontanak, mivel áztatják a templom falait. A támpillérekből 9 a 14. században, 5 az 1617-es felújítás során és egy 1886-ban készült. A jelenleg tartó restaurálási munkálatok során a déli fal egyik támpillérjét elbontották.
A templom egész északi falát boríthatták eredetileg a falfestmények. A hajó falán látható képek Szent Mártont és Szent Mihályt ábrázolhatják, ezek elég rossz állapotban vannak. A szentélyben látható képek már sokkal jobban kivehető alakokat ábrázolnak: a 12 éves Jézust, alatta pedig Szent Bertalan vértanúságát (a középső sávban egy palota látható, amelyből 3 alak néz ki, két férfi és egy nő, a palota előtt egy meztelen alaklátható, aki a felirat szerint Szent Bertalan, akit általában mártíromságára utalva, megnyúzva ábrázoltak); ebből arra lehet következtetni, hogy eredetileg Szent Bertalan tiszteletére szentelték fel a temlomot. A szószék mellett is látható egy alak, amely feltehetően egy királyt ábrázol, Genthon-Szentiványi Gyula feltételezése szerint Szent László. A freskók jó állapotban való fennmaradásának magyarázata az, hogy a falu nem sokkal a templom felépülte után református lett, az új hit jegyében egyszerű fehérre meszelték a falakat. A falfestményeket 1912-es megtalálásukkor szenvedtek el nagyobb károkat, ugyanis nem sokkal a feltárás után leveték a képek egyes részeit.
Wolf Mária így méltatja a freskókat: “Minthogy Magyarországon igen kevés középkori falfestmény maradt meg, az abaújvári templom freskói felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Vizsgálatuk minden bizonnyal közelebb visz bennünket a hazai gótikus építészet és festészet jobb megismeréséhez. … az egész templomra kiterjedő festése kiemeli egyszerű falusi társai sorából.”
A Csíkvári Antal által szerkesztett Abúj-Torna vármegye[4] című monográfiában így ír a freskók jelentőségéről: … “Abaúj-Torna vármegye községeiben nem élnek festőművészek. Falvaink templomai az abaújvári református templom középkori eredetű freskó maradványai és a gönci római katolikus templom 1935-ben készült modern freskóitól eltekintve, művészeti szempontból jelentéktelenek.”
Forrás: vendegvaro.hu, wikipedia
